Jared
Diamond manapság az egyik legnépszerűbb írókutató, aki ismeretterjesztő
könyvek írásával (is) foglalkozik. Eredetileg élettant tanult, de jártasságot
szerzett ornitológiában, antropológiában, geográfiában,
evolúcióbiológiában, és nyelvészettel is foglalkozott. Könyvei is
igyekeznek minél több tudományterületet összefogni, és a Harmadik csimpánz-ra
ez hatványozottan igaz, hiszen az ember származása és szokásai, a könyv
fő témája, nem vizsgálható csupán egy-két szempontból.
A Harmadik csimpánz felemelkedése és bukása "korunk
teremtéstörténete", ahogy az író nagyon találóan megjegyzi valahol a
könyv elején. Azzal nagyjából mindannyian tisztában vagyunk, hogy az
élővilágban az állatok közé tartozunk, és az emberszabású majmokkal
vagyunk a legközelebbi rokonságban. Az, hogy a gorillához vagy a
csimpánzhoz állunk-e közelebb, hosszú ideig vita tárgyát képezte az
antropológusok között, mára azonban a molekuláris biológiai módszerek
egyértelmű választ adtak: a csimpánz a legközelebbi rokonunk. Mégpedig
olyannyira, hogy genetikai anyagunk csupán 1,6%-ban különbözik
egymástól, ami nagy valószínűséggel csak néhány génnyi eltérést jelent.
Szigorúan rendszertani szemszögből nézve ez annyit jelent, hogy a
csimpánz és az ember gyakorlatilag ugyanabba a nemzetségbe tartozik...
Diamond
a könyv során végigveszi a tulajdonságokat, melyek az embert emberré
teszik. A csontokkal és az ősemberek felépítésével nem foglalkozik
sokat, mondván (amúgy teljesen jogosan), hogy akit érdekel, több ezer
tanulmány közül válogathat különösebb erőfeszítés nélkül. Sokkal inkább a
kulturális és szokásbeli különlegességekkel foglalkozik. Szembesíti az
olvasót az ember furcsa, az egész állatvilágban egyedülálló szexuális
szokásaival, és az emlősök közt ismeretlen társadalmi berendezkedésével.
Szó esik a nyelv kialakulásáról, és néhány kevésbé pozitív, ám
egyértelműen ránk jellemző szokásról: a drogfogyasztásról, a környezet
mértéktelen pusztításáról és a háborúkról is.
Annak
megértése, hogy honnan jöttünk, talán segíthet a jelenlegi társadalmi
és környezeti problémák megoldásában, melyek mellett egyre kevésbé lehet
szó nélkül elmenni. Az egymás gyilkolására vagy a környezet
pusztítására való hajlam nem csak az emberek sajátja, de mi
fejlesztettük tökélyre mindkettőt, olyannyira, hogy lassan saját fajunk
fennmaradását fenyegetjük. A könyv céljától mi sem áll távolabb, mint
hogy azt mondja, ez mind a génjeinkbe van kódolva, és
megváltoztathatatlan. Csupán egy pár kutatáson és kirakós játékon
keresztül próbálja felhívni a figyelmünket arra a tényre, hogy milyen
különlegesek vagyunk, és hogy ez a különlegesség mekkora felelősséggel
jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése